3.fejezet

                   A nagy találkozás
 Hamar elrepült két hét  , egyik reggel azon kapom magam hogy már a bőröndömet húzom magam utána le a lépcsőn. Ahol már a barátnőim bent ülnek a kocsiban és azt várják hogy végre valahára én is elkészüljek . Majd apu elvette tőlem a bőröndöt , én addig beszálltam a lányok mellé a hátsó ülésre. Annyira belemerültem a könyvbe amit a múlt héten kaptam Jaketől .....( Los Angeles nevezetességeiről írtak benne ) hogy észre sem vettem hogy megérkeztünk a reptérre. Majd kiszálltunk a kocsiból , kipakoltuk a csomagjainkat és mivel anyu most nem tudott velünk jönni , utasította aput hogy nem mozdulhat mellőlünk amíg a gép fel nem száll. Így vártunk . Végre bemondták a mi gépünket is , elköszöntem aputól és még mielőtt elidult volna meg mutatta hol kel felszállnunk . A gépen én az ablak mellett foglaltam helyet , mellettem Honey és szélen pedig Kira . Az út első fele elég lassan repült , a második felében viszont rengeteget nevetünk . Én főleg az ablakon kukucskáltam kifelé  , Kira zenét hallgatott az Mp4-én és Honey pedig kiolvasta  a Breaking Dawn-t harmadszóra . 

2. Fejezet

                          Irány L.A.

~A nappaliban ültem,éppen meséltem Kirának és Honeynak mi történt velem tegnap miután ők leléptek.Az eszme futtatásom a csengő törte meg.Kinyitottam az ajtót, a postás állt előttem.Ideadott pár szórólapot és egy borítékot.Aláírtam az átvételhez szükséges papírokat,majd megköszöntem a postásnak.A borítékot az asztalra dobtam a lányok elé,majd én is újra helyet foglaltam mellettük.Láttam hogy furdalja őket a kíváncsiság,az arcukról pedig le lehetett olvasni hogy legszívesebben megkérdeznék mi van benne?. Lassan a boríték után nyúltam és kivettem belőle egy levelet,amiben az állt,hogy hol vehetem át az ismeretlen nagybátyám hagyatékát,egy 10.000.000 $ érő csekket,és egy Los angelesi ház kulcsát.Valószínűleg miközben a levelet olvastam furcsa lehetett az arckifejezésem,mert a lányok egyszerre szögezték nekem a kérdést:-Mit ír? Átnyújtottam nekik a borítékot.Elolvasták...
-Akkor most elmész L.A.-be?-kérdezte Honey halkan.
-Igen.-mosolyodtam el.-És Ti is jöttök velem. -Ez az csajszi...-lelkendezett Kira.
Már csak 3 dolgot kell elintéznünk ... az első szólni az ősöknek , második megkel vennünk a repülő jegyek,  és a legjobbat a végére hagytam be   is  kell  VÁSÁROLNUNK.- a hangom szinte sziporkázott az örömtől . Tudtam hogy ez lesz a legjobb nyaram ,de valamiért mégis azt éreztem hogy mindjárt megszólal a vekkerem és rá kell ébrednem hogy az egész csak álom volt és még mindig az az uncsi seattle-i lány  vagyok aki eddig voltam.Az álmélkodásomból a lányok ráztak fel, mikor megragadták a karom és az ajtó felé kezdtek el ráncigálni . 
-Hová megyünk?- kérdeztem, közben lekaptam a fogasról a táskámat és felvettem a szemcsimet az pultról .
- Meglátogatjuk apudékat az étteremben .-mondta Kira széles mosollyal . Majd kirontottunk az ajtó, akkor kaptam magam azon hogy odaadtam a kocsimat a bátyámnak Jakenek. Már csak egy lehetőség maradt hogy Kira kocsijával megyünk , ami szögezzük le nem valami jó ötlet . Mikor megkapta a jogsiját és elvitt egy próba köre , a kocsiból kiszállva megfogadtam magamnak hogy soha többet nem ülök be mellé , még vészhelyzet ellenére sem.
-Azt hiszem én inkább gyalogolok .- mondtam félelemmel a hangomban. 
-Jaj ne bolondozz már Nansie. -mondta Kira és intett hogy szálljak be. 
-De csak a cél érdekében.- kacsintott rám Honey a hátsó ülésről . Nagy nehezen beszálltam és elindulhattunk . Nem is volt olyan vészes amikor közöltem anyuval és apuval hogy egy csomó pénzt örököltem és hogy elkel mennem L.A-be megnézni a házat , és lehet hogy nem csak egy hét lenne. Talán azért olyan engedékenyek velem , mert úgy érzik hogy sokkal többet kell engedniük mivel csak nevelt gyerek vagyok.         

1. Fejezet

                                                        A kezdetek

Hát nem tudom hogy kezdjem...Talán a legelejéről fogom.
A nevem Mrs.Lautner, az én történetem 20 évvel ezelőtt játszódik Los Angelesben,amikor a banda nekivágott 'Az angyalok városának'.Akkor bevezetőnek ennyi elég is.Most menjünk vissza a múltba,egészen pontosan 20 évvel ezelőttre!
~ Sosem felejtem el azt a pillanatot,amikor a 'Got problem?' nevű bandánk feloszlott.A zenekar öt tagból állt: Kira,a gitárosunk,aki a vadságáról volt híres.Victor a nőcsábász aki szintén gitáros volt.Honey,az érzékeny énekesünk.Tom, a szerény menedzserünk és jómagam Nensie,dobos és zeneszerző.A mai napig nem tudom pontosan,hogy miért is mentünk szét.Azt hiszem valahogy már nem volt ugyanaz, mint régen. Egy szerelmes pár szakításához tudnám hasonlítani.Aznap is próbánk lett volna,ám a fiúk nem jöttek el...Mindössze egy levelet hagytak maguk után,amiben ennyi állt:
'Ti is tudjátok,hogy a banda már nem a régi.Ezért mi ki is szállunk.Kösz mindent!
          Victor és Tom.'
Mindannyian sejtettük,hogy lassan be fog ez következni.Ám a hír hallatán most még is ledöbbentünk.
-Akkor most ennyi?Vége? -szólt Honey, és egy apró könnycseppet láttam megcsillanni szeme sarkában.
-Nagyon úgy tűnik...-sóhajtott Kira és kecsesen lecsusszant a pult széléről.Én pedig csak annyit mondtam:
-Jobb lesz ez így...

~Már a próbaterem ajtaját zártam,amikor megcsörrent a mobilom.Felvettem,egy férfi hang szólt bele, és közölte hogy a nagybátyám meghalt és minden vagyonát rám hagyta.

Előszó

                                                     Az angyalok városa.

                               Előszó


'Taylor mellettem ült.Nem szólt egy szót sem,a gyepet fixírozta.Úgy éreztem nem bírom tovább,meg kell kérdeznem.
-Miért nem akarsz megcsókolni?-bukott ki belőlem.
Taylor erre azonnal felkapta a fejét.
-Ez bonyolult ügy...-tördelte a kezét.
-Nem tetszem? Vagy nem kedve...-ekkor kimondta:
-A halott húgomra emlékeztetsz...'